Ez az 5 fázis, segít tudatosan elengedni!

Ha neked nehezen megy az elengedés vagy megbocsátás, akkor ez 5 lépés, egyben útmutató is! 

Elizabeth Kübler-Ross A halál és a hozzávezető út című könyvében a gyász öt fázisát írta le, melyen a súlyos betegek mennek keresztül, akik tudják, hogy meg fognak halni. Az általa leírt modell, segít az érzések megértésében és órási támogatás, ha valamilyen veszteség ér.

Ilyen veszteség lehet egy szakítás is, nem csak a gyász. Függetlenül attól, hogy ki kezdeményezte.

🦋 1. Szakasz – A tagadás
————————–——
Az első időszakban normális, ha nehezen tudjuk elfogadni a szakítás tényét.

Ebben a fázisban elsősorban az érzelmek uralkodnak, a racionalitás háttérbe szorul. Úgy védekezünk a veszteség okozta fájdalom ellen, hogy egyszerűen tagadjuk annak létezését, az egész csak egy rossz álomnak tűnik, amiből hamarosan felébredünk. Annak ellenére, hogy egyértelműen vége a kapcsolatnak, folyamatosan keressük a jeleket, hogy igenis van még remény. Nem hallgatunk a barátainkra, mikor azt mondják, hogy tovább kell lépnünk. Ilyenkor még jó eséllyel tagadni fogjuk a saját felelősségünket is a szakításhoz vezető útban. Ebben az állapotban eshetünk bele legkönnyebben abba a hibába, hogy kétségbeesett üzeneteket írunk az ex-nek.

Habár elsőre pszichológiailag egészségtelennek tűnik, a megfelelő mértékű tagadás valójában hasznos része a gyógyulás folyamatának. Ha olyankor szembesülünk a tényekkel teljes valójukban, mikor készen állunk rájuk, képesek leszünk feldolgozni őket – közvetlenül a szakítás után még nem tartunk ott.

🦋 2. Szakasz – A harag
————————–—
A harag számtalan módon megjelenhet – harag az ex iránt („Hogy tehette ezt velem?” vagy „Miért nem volt képes több energiát fektetni a kapcsolatunkba? Miért nem győzte le a félelmét?”), harag Isten vagy egy transzcendens hatalom iránt („Miért nem sikerül nekem soha semmi?”), harag a szakítással kapcsolatos körülményekre, emberekre (a „harmadikra”, a munkára, ami nézőpontunk szerint tönkretette a kapcsolatot), vagy bárkire, aki nem ért egyet a dühünkkel.

Ilyenkor jó ötletnek tűnik másoknak szidni a volt párunkat (jogosan és jogtalanul), illetve gyűlölettel teli üzeneteket írni neki, megelőzendő, hogy túl sokat gondoljon magáról. A düh struktúrát ad az érzéseinknek, a kontroll illúzióját, s betölti az ürességet, amit a másik iránt érzett szeretet hátrahagy.

💎 Ehhez a szakaszhoz a megjegyzésem:
Spirituális körben gyakori, hogy úgy gondolják, hogy az a jó, ha mindig szeretetteljesek. És ez egyfajta elvárás önmaguk irányába. Ezért nem engedik meg magunknak a haragot, mert az nem szeretet. A baj, hogy ekkor nem feldolgozza a haragot, hanem elfolytja. Nem azért nem ír egos üzeneteket, mert nem haragszik, hanem mert eltemette a haragot.)

🦋 3. Szakasz – Az alkudozás
————————–————
Habár sorrendben a harmadik, az alkudozás gyakran hasonló a tagadáshoz. Az életünk során sokszor tapasztaljuk és hisszük, hogy a jó viselkedés jutalommal jár. Gyerekkorunkban több házimunkát csináltunk, ha azt akartuk, hogy a szüleink elengedjenek valahova – így most, ebben a regresszív állapotban is ehhez a módszerhez folyamodunk.

Számtalan módon „alkudozhatunk” a kapcsolat fennmaradásáért. Lehet, hogy megesküdünk a volt párunknak, hogy megváltozunk, hogy terápiába megyünk, vagy hogy képesek vagyunk visszafogadni minden hibája ellenére. Esetleg kijelentjük, hogy azzal, hogy elhagy, bántja a gyerekeket, a családot. Lehet, hogy el akarjuk tolni a kapcsolat végét („Addig ne váljunk el, amíg a gyerek leérettségizik!”). Gyakran jelenik meg a bűntudat – s mindenre megesküszünk, hogy másképp csináljuk a dolgokat, amiket elrontottunk a kapcsolat alatt. Ez a fázis képes feléleszteni a vallásos hitet is – alkudozhatunk Istennel, vagy valamely felsőbbrendű hatalommal.

🦋 4. Szakasz – A depresszió
————————–————–
A veszteség teljes valójában tudatosul bennünk. Jelei lehetnek a fáradtság, az alvás és az evés felborulása (lehet túl sok vagy túl kevés), a társaság elutasítása, alkohol- vagy droghasználat és – első sorban – reménytelenség. Ez utóbbi a legveszélyesebb: ebben a szakaszban úgy tűnhet, hogy ezentúl is minden ugyanilyen lesz, mint most. Különösképp, ha hiszünk vagy hittünk abban, hogy a párunk volt az Igazi. Nem is vagyunk hajlandóak hinni a barátainknak, akik mondogatják, hogy van élet a szakítás után is, esetleg idegesítőnek is találjuk, ha valaki a dolgok „jó oldalát” emlegeti. A jövő reménytelennek tetszik.

Ne féljünk kifejezni a bánatunkat.

Nem kell elfojtanunk – inkább öntsük szavakba, rajzoljuk le, adjuk ki magunkból bármi módon. Ez elősegíti az elfogadás eljövetelét. Habár a fázis neve „depresszió”, nagyon fontos, hogy megkülönböztessük a szakítás okozta természetes reakciót a diagnosztizálandó depresszív epizódtól. Ha szükséges, feltétlenül forduljunk szakemberhez – különösen, ha ez a szakasz hosszan elnyúlik.

Az elfojtás helyett fejezzük ki szomorúságunkat, az üresség érzését.

🦋 5. Szakasz – Az elfogadás
————————–————–
Az elfogadás azt jelenti, hogy megbékélünk a veszteséggel. Ez nem feltétlenül jelenti a fájdalom megszűnését, s semmiképpen sem a teljes felejtést. Sokkal inkább a kapcsolat elengedését, az életünkben való lassú előrelépegetést, vagyis a harc feladását. Személyiségünktől is függ, milyen gyorsan tud eljönni ez a fázis, s az eljövetele sem mindig hirtelen történik.

Idővel talán még megerősödve is kerülünk ki a gyásznak ebből a folyamatából. Ahogy a poszttraumás növekedés is ismeretes fogalom a pszichológiában, egy szakítás vagy válás is járhat a fejlődésünkkel. Ehhez viszont szükséges a bátorság, hogy – mikor készen állunk rá – szembenézzünk a történtekkel. Hogy elfojtás helyett értékeljünk, hogy szembenézzünk a saját hibáinkkal anélkül, hogy örökké rágnánk magunkat rajtuk. Felfedezhetjük, hogy mennyire nagyszerű emberekkel vagyunk körülvéve, akik átsegítettek minket ezen a nehéz időszakon. S talán személyiségünk, vágyaink új aspektusait is megtapasztalhatjuk.

Mindez azonban nem egyik napról a másikra fog megtörténni. Fontos azonban tudni, hogy amin keresztülmész, az normális. Még ha nehéz is elhinni, a gyászfolyamatok többsége eljut az elfogadás fázisáig.

Adj időt magadnak, s talán még erősebben, új önismerettel zárhatod le a folyamatot.

Felhasznált szakirodalom:
Eisenberger, N. I, Lieberman, M. D. & Williams, K. D (2003).

💎 Megjegyzésem
Csak rajtad múlik, hogy az 5 szakasz évekig tart, hónapokig vagy csak napokig!

Bármit érzel, enged meg magadnak, éld meg és akkor elkezded feldolgozni!

Nem címkézd meg az érzéseket jónak vagy rossznak, olyan, amilyen. Ha megéled, akkor nem fojtod el és nem betegít meg!

Az elengedés megtörténik, amint nem félsz és nem ragaszkodsz!
Légy megértő, mert akkor nyitott a szíved és elkezded szeretettel látni a helyzetet!
A megértés pedig segíti a megbocsátást!

Higgy abban, hogy bármi történik veled, ha tudatosan állsz hozzá, akkor fejleszt!

Kívánom, hogy érezd át magadban azt az erőt, amivel bármire képes vagy, legyen szó teremtésről vagy elengedésről!

Szeretetteljes napot kívánok!
Aliz